No.

Chernobyl Terrorist Attack - Második fejezet

Nagy kínkeservek közepette sikerült végül eme játékot is kardélemre hánynom, bár meg kell vallanom, nem volt egy egyszerű menet. Az első részt a második pálya közepén fejeztem be, s mivel tizenegy pálya van a játékban, egy kicsit sztoriorientáltra fogom venni a vonalat most, persze megőrizve az első rész stílusát. Tehát a második pályán volt nehézségem, amikor is erős túlerővel kellett megküzdenem... sajnos volt az nagyobb is később, de lassú és biztos haladással, illetve a jókor felrobbantott radioaktív és robbanó hordók segítségével sikerült végülis megcsinálnom az addig igencsak problematikusnak titulált pályarészt.


A harmadik pálya egy iskolaépület körül játszódott - meg kell jegyezzem, az az iskola igencsak IMS szerkezetű volt, olyan felépítéssel rendelkező iskola pedig itt a környéken is van, nem is egy. Rémkép tán? - ahol meglepő módon könnyebb lett a játék. Jó, most ne vegyük figyelembe a "99%, hogy ha lő egy ellenfél, eltalál" faktort, mert ki lehet játszani a sok buta katonát. Viszont kapott erősítést a játék sajnos (vagy szerencsére?) - hiszen kapott egy olyan fegyvert, amelyet én soha nem használhattam... a rakétavetőt. V arcon nyalt egy rakétát - ez komolyan egy futó gag lesz velem kapcsolatban. Ezt ignorálva úgy vélem, egész jól sikerült megcsinálnom (bár egyszer érdekes módon az iskola bejárata radioaktív volt, később meg nem!). A negyedik pályán a mesterlövészkedés töltötte ki időm nagy részét, viszont a játék túlzottan komolyan veszi a kijelölt területen maradást. Otromba és gyopár megoldásnak találom, hogy nem mehetek X körzeten kívülre, mert pár másodpercen belül "megöl" a játék! De visszatérve a gondolatmenetemre: egy kis piros célkereszt segített a hadsereg leszedésében, bár egyszer sikerült fél másodperccel a megengedettnél korábban lőnöm, ami miatt újrakezdette velem a pályát, melynek köszönhetően körülbelül három percet várhattam erre az egészre! Ja, de nem is ez a poén, hanem az, hogy a pali lelövése után hirtelen jött a helikopter és szanaszét lőtt. A helikopter még annyi alkalommal lesz megemlítve, hogy most még leírom háromszor, hogy a tudatalatti RAMotok kilobytejai közé is elhelyezkedjen: helikopter helikopter helikopter.



Most nézem, hogy ez nem fog egy oldalba férni, de engem a legkevésbe sem tud érdekelni, mert akit érdekel, az úgyis végig fogja legeltetni szemeit a füvemen. Nos, negyedik pálya: 90% sniperkedés, 10% normál harc, de nagyon könnyű volt. Meglepő, hogy a játék nehézségi görbéje kezdett lefelé gurulni - a guruló tényezőben közrejátszott az ötödik pálya is a panelházak között. Itt végre elő tudtam szedni a lassabb, megfontoltabb stílust, amely nagyban segítette a haladást az amúgy megint rövid pályán...
Túl a játék felén, kiértünk a vasútállomásra - nem fogok exaggarálni, elsőre megcsináltam ezt is. Itt viszont egy nagyon röhejes hibát találtam: van egy tyúk a pálya vége felé. Hülyeségből úgy gondoltam, megpróbálom leölni - nem sikerült! Ezt szerintem olyannyira megfertőzte a radioaktív sugárzás, hogy godmódban él! Még a kés se hatott neki, bár betolta a játék a vérgrafikát, utána simán battyogott tovább! LOL!



Ezek után viszont hirtelen megint átment seggnehézbe eleinte a 7. pálya, ahol két anomália állta utamat (mondjuk az egyik segítség volt...): a végtelen mennyiségű töltényt tartalmazó tölténydoboz és a világ leglassabb kisvonata. Komolyan mondom, itt akkora túlerővel találtam szemben magam, hogy már azon törtem a fejem, hogy a legnehezebb szinten ezt mégis HOGYAN lehetne megcsinálni! Nem egyszer kúrt seggbe - képletesen, perverz uraim, képletesen - egy rakéta, de aztán rájöttem a pálya titokjára: a végtelen tölténydoboz miatt simán átmehettem a mesterlövész puska spammelésére... ha már a gép is CSAL az általam nem használható rakétavetővel, miért ne? (Jó, van egy ilyen robbanó töltetes puska, amelyen van célzóka is, de az nem rakétavető!) Eleinte simán kinyírtak a rakéták (illetve a helik... na mi? :)), aztán hirtelen pakk, nyolcadik pálya. Na, ide fogunk visszajutni majd a játék végén kb. (az a vasúti épület egészen hasonlít a tizenegyedik pálya legvégén levőre) Itt csak egyetlen alkalommal feküdtem hanyatt, amíg nem találtam meg a pálya legvégén a mesterlövészt! Ez igen, komolyan ugrál a "ne bassz már föl" és az "ennyi?" között a CTA! De hoppácska, kilencedik pálya a reaktornál játszódik. Felmerül bennem a kérdés: nem kellene egy kicsit embertelennek lennie a környezetnek? Semmi mutáció nincs, a S.T.A.L.K.E.R-hez képest sehol nem vagyunk torzulás szintjén, és most még egy kérdés: ha egy ERŐSEN radioaktív területen vagyunk, akkor miért halljuk a hősünket simán? Nem kéne egy... [na most rúg be a fétisem] gázmaszkot [ááááá igen...] viselni? Itt végre van egy kevés zárt területen történő küzdelem, de még ez sem tudott a játékon nehezíteni, mert bár sokan vannak riválisaink, könnyűszerrel el lehetett intéznem őket. No mindegy, tizedik pálya, könnyű, ugrunk tovább.



Az utolsó pálya az én "vastürelmemből" simán kitolt, itt kell visszafordulnunk kb. a nyolcadikig, mert meg kell ölnünk azt a katonát, akinél a távirányító van, tehát ha nem kapjuk el, felrobbant valamit, amely tovább terjeszti a radioaktivitást. Oké, a pálya háromnegyede egész könnyű (15 perces időlimitet ad "ELVILEG" a játék...), a legvégén közel álltam ahhoz, hogy ténylegesen falhoz vágjak valamit! Leírom a szituációt: a pálya vége felé rohanva elhalad fölötted egy helikopter, ha az elment, tovább kell menned a vasúti sínekhez, amelyek fölött egy másik helikopter vár, amely sok szeretettel lő téged péniszen a rakétáival és/vagy gépágyújával. (Hölgyektől elnézést: őket petefészken.) Na most, az a rohadt helikopter teszi a helyzetet nehézzé. Oké, vannak még katonák is, de neked nem elég a távirányítós muftit lelőni (végre nem bossfight van, mint az Alcatraz-ban, ahol picsafej tábornokot TIZENNYOLC rakétával tudtam lefektetni...), mert még két platónyi robbanóanyagot is fel kell robbantanod, miközben a helikoptertől csak egy vagon választ el, mindemellett még figyelned kell arra is, hogy a kb. 9-10 katonát is intézd el és arra is figyelned kell, hogy a lelövendő katona ne meneküljön el a helikopteren (sok szerencsét, ha már a helikopter létráján csüng), mert ha megpucol, radioaktivitás bekapcs, minden seggszürke lesz és akkor hopp, Yuri puszi föld. Akkor minek van az a 15 perces időlimit? Hülyeség, volt olyan, hogy 6 perc még volt vissza, de már radioaktivitás ölelte körül mellbimbóim. Aztán rájöttem, hogy ide kell erősen a mesterlövészpuska, szóval újrakezdtem, s sikerrel jártam, amire kaptam egy hótfos befejezést. Lol.
A grafika túlságosan agyoncicomázott - sok postprocessing, zavaró nagyon! -, a szinkron idegesítő egy-két helyen, a történet gagyi, a megvalósítás érdekesen könnyű és nehéz egyszerre. Gagyinak találom ezt a játékot, ezért jogosan kiérdemli majd az OFPS alanyok között a helyét...
Mondtam már, hogy a Silden emberei fejlesztettek a Mesterlövészben pár dolgot (pl. fizika)? :D

V 1 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://yeshno.blog.hu/api/trackback/id/tr653338722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Atee 2011.10.29. 22:28:43

Csernobilban játszódik és semmilyen mutáció? (ha csak a tyúk vérzését és örökéletét nem számítjuk annak:))
Az EKG-görbe-szerű nehézségi szintet meg utálom a játékokban.
Tetszett az írásbeli véleménykifejtés, jöhet még ilyen! :)

Ja, és várom Feri véleményét melyben kifejti, hogy miért is jó játék ez. :D
süti beállítások módosítása